– Integrált Napközi és Kollégium –

Alapítványunk amerikai Magyar Szent László Egyházközség csodálatos pénzadománya során, újszerű projektet tudott indítani. A szakmai felmérést és megvalósíthatóság felmérését Pákozdi Orsolya, kuratóriumi tagunk és Récsei Krisztina (szociális szférában nagy tapasztalatokkal bíró szakember) végezték. Kialakult egy kombinált projekt, melynek keretében egy megépítendő új épületben egy integrált napközit és hátrányos gyermekek számára kollégiumot tudna biztosítani. Íme az eddigi munkánk rövid összefoglalója:

Többcélú intézmény létrehozása Máriakéménden

A helyi szociálpolitika fontos feladata az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és az abból adódó társadalmi feszültségek (marginalizálódás, kirekesztettség) csökkentése. Célja a hátrányos helyzetben lévő személyek, családok esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása, segítése. Az igények sokrétűsége miatt a legelső és legfontosabb szempont, hogy a megfelelő egészségügyi, oktatási, szociális szolgáltatások legyenek kialakítva számukra, melyek elérhetőek, igénybe vehetőek. A térségben lévő települések halmozottan hátrányos helyzetűek, a családok többsége anyagi gondokkal küzd. A szocializálódás, az érzelmi kötődés, a minta átadásának elsődleges helyszíne a család a gyermek számára. Nevelkedését segítő ellátási formákat a családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan szükséges nyújtani.

Gyermekvédelmi törvényünk alapján (1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról):

6. § (1)35 A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

A törvény által meghatározott jogokhoz minden esetben szükséges igazodni, és a feltételeket megteremteni. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső intézményben kell biztosítani. Abban az esetben, ha veszélyeztetett helyzet alakul ki a gyermek számára átmeneti megoldásként ki kell emelni a családból. Részükre az állami gondoskodás átmeneti lakóotthonokat, nevelőszülői hálózatot alakított ki. A kiemelés oka lehet testi, érzelmi, erkölcsi veszélyeztetettség, de anyagi okok és a nem megfelelő szocializációs fejlődés nem lehetne alapja a családból való, akár átmeneti kiemelésnek sem.

A Bóly kistérség Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi statisztikája alapján 158 gyermek volt veszélyeztetett helyzetben, ebből 31 gyereknél történt védelembe vétel és 25 gyerek került átmeneti nevelésbe, vagyis ki lett emelve a családból. A vezetőnő tájékoztatása szerint 14 gyerek került kollégiumba, és ha lett volna több kollégiumi férőhely a térségben közel a családok életteréhez, akkor nem lett volna szükséges kiemelni őket a megszokott környezetükből. A törvényi előírás lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális terület és az oktatás szorosan kapcsolódjon egymáshoz. Pécsen a gyámhivatali vezetőnő felügyelete alatt egy alapítványi Családi Napközi működik már több éve, és szeretnének egy kollégiumot is indítani. Javasolta, hogy közösen indítsuk a programot két területre összpontosítva, mert a statisztikai adatok szerint mind a két létesítményt meg lehet tölteni a megfelelő létszámmal. Ezek az adatok is arra mutatnak rá, hogy igen nagy szükség mutatkozik egy komplex, több funkciós létesítmény kialakítására.

A programunk elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a „gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez”.

Egy olyan többcélú intézményrendszert lenne szükséges kialakítani, ami lefedi az igényeket és szükségleteket a térségben. A többcélú intézményben megvalósulna egy Családi Napközi kiváltva a bölcsőde szigorú működési feltételeit, egy Kollégium hátrányos helyzetben élő gyerekeknek, családoknak és fejlesztés a sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeknek.

Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.

A létrehozásában előnyt jelent, hogy különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható a törvényben meghatározott formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény elnevezés a 2011.évi CXC tv. 20§. (6) értelmében.)

A többcélú intézmény lehet:

· egységes óvoda-bölcsőde,

· egységes iskola vagy összetett iskola,

· közös igazgatású köznevelési intézmény,

· általános művelődési központ,

· egységes gyógypedagógiai szakszolgálat

A gyermekek napközbeni ellátásának a célja, hogy a családban élő és nevelkedő gyermekek életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, fejlesztést és foglalkozást kapjanak, erre lenne kidolgozva a Családi Napközi, ide kapcsolódna a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, illetve a további cél, hogy a gyermekeket ne kelljen átmenetileg, kiemelni a családból egy kollégium létrehozása.

A családi szocializáció hiányosságai, a kétkeresős családmodell szükségessége, és a munkába való beilleszkedés alapján a gyermekeknek számos esetben távol kell nevelkedni, otthagyni saját környezetüket, otthonaikat, iskolájukat. A gyermekvédelmi tárgyalásokon a szakemberek arra törekednek folyamatosan, hogy a gyermek ne sérüljön, és olyan átmeneti megoldásokat tudjanak nyújtani számukra, hogy a kötödések ne lazuljanak meg.

Az adatokból látható, hogy egy kollégium létrehozása jelentené az egyetlen esélyt arra nézve, hogy ne szakadjanak ki a természetes közegből, és lehetőségük legyen hétvégén hazalátogatni az otthonaikba. A gyermekek gondozását, nevelését így közösen vállalja a szülő és a szakember. Az iskolai tanulmányokat ott folytathatják ahol elkezdték, nem szükséges az iskolaváltás, ami szintén megterhelő. Fontos szempont az is, hogy a testvérek együtt maradhassanak, ne kerüljön sor az egymástól történő elszakításra. A kollégiumban töltött idő alatt (maximum két év a védelembe vétel időtartama) a család megteremtheti azokat a feltételeket, melyek szükségesek a védelembe vétel megszüntetéséhez, a gyermekek pedig a korúknak megfelelően fejlődnek, szocializálódnak.

Egyfajta három lábon álló támogató rendszer alakulni ki részükre, ami biztonságot és megoldást is jelentene. Szoros egységet alkotna a család – oktatás (kollégium), napközbeni ellátás – alapellátás (gyermekjóléti szolgálat). A gyermekvédelmi szakellátásokat kiválthatná az ilyen jellegű kezdeményezés, a túlterhelt átmeneti otthonok helyet lehetőség lenne egy ilyen jellegű segítő program megvalósítására.

Másik nagy célcsoport a fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése.

Törvényi megfogalmazás a fogyatékkal élőkre nézve az esélyegyenlőség jegyében:

„A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.” (1998.évi XXVI. Tv. 13§ (1)) A fogyatékkal élő személyek és családjaik országunkban gyakran szociálisan rászorultak, többszörösen hátrányos helyzetben élők (okai: anyagi, akadálymentesség hiánya, erkölcsi, fejlesztések hiányai), és ennek köszönhetően bizonyos lehetőségektől elesnek. Ilyenek a térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások, pl. csoportfoglalkozás, foglalkoztatás, védett munkahelyek, egyéni sajátos fejlesztések. E helyzet romlását megelőzendően szükséges, hogy gyermekkorban elkezdődjön a gyerekek integrált intézménybe szoktatása, fejlesztése, hiszen ez segítheti őket a későbbi teljes értékű élet megvalósításához.

Az előzetes igényfelmérés során arra hívták fel a figyelmet, hogy hiány van a területen logopédus és gyógypedagógus ellátásból. A jelenlegi szakember nyugdíjba vonul és ebben az évben senki nem látta el a fejlesztő feladatokat az óvodában, ezt Mohácson végezték el.

A szolgáltatásra igen nagy igény mutatkozik, szakember pedig igen kevés. Bóly településen a fogyatékosok bentlakásos otthonában történik a napközbeni ellátás és fejlesztés, de az nem azonos az óvodai gyermekek gyógypedagógiai és logopédiai fejlesztésével.

Az integrált szolgáltatások a fogyatékkal élőknek nyújtanának segítséget korai fejlesztéssel, fejlesztő felkészítéssel és különböző programokkal az esélyegyenlőség elérése érdekében.

Összegezve a leírtakat egy olyan integrált, több célú létesítményt szeretnénk létre hozni és működtetni, ahol a Máriakéménden és a környező településeken élőknek nyújtanánk segítséget, támogatást. A komplexumban működne egy Családi Napközi, egy Kollégium és fogyatékos gyermekeknek különböző fejlesztő, felzárkóztató program. A hely kihasználás és a költségek miatt szeretnénk bővíteni a szolgáltatásokat és nyitni más ellátások felé is, erre szolgálna a nyári táboroztatás a fogyatékkal élő egyéneknek, csoportoknak, akik jelentkezhetnek az alapítványhoz és jelezik ilyen jellegű igényeiket. Az épület ellátó funkciója miatt alkalmas lenne a szolgáltatás nyújtására. Ezen kívül tanácsadási formákkal szeretnénk segíteni azokat a családokat, akik fogyatékos gyermekeket nevelnek, csoportos programokat szervezni számukra, önsegítő beszélgetésekre lehetőséget nyújtani. Hangsúlyt fektetnénk a szabadidős és sport programokra is, meghívnánk a településen élő gyermekeket kulturális vetélkedőkre, sport játékokra egyaránt ezzel előmozdítva a jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A családi napköziben a gyermekek napközbeni ellátása lenne megoldva, a kollégium megakadályozná a családok szétesését, a fejlesztések pedig esélyt jelentenének a családok integrációjára.

A személyi és tárgyi feltételeket a szolgáltatás típusai és az ellátottak száma határozza meg minden esetben. A szakképesítést és a létszámot minden esetben a törvény szabályozza, ettől eltérni nem lehet. Az együttes szolgáltatásokat figyelembe véve szükséges egy intézményvezető alkalmazása, aki megfelelő képesítéssel és szakmai tudással bír, egységenként szakmai csoportvezetőre és szakemberekre. Kisegítő személyzet, gazdasági háttér szükséges a program szempontjából, akik biztosítják a zavartalan és szakszerű működést. Ennek strukturális felépítését egy jó koordinálás segítségével hatékonyan lehet megszervezni és kialakítani, ami a költségeket is csökkentheti. (megváltozott munkaképességek, 55 év felettiek, támogatott munkavállalók) Az a tény sem elhanyagolható, hogy a program segítségével munkalehetőséget is teremtünk a térségben.

A többcélú intézményen belül az adott intézményegységek kialakításakor az intézménytípusra előírt minimumfeltételeket kell teljesíteni. A funkcionális egységek (mint pl.: a szaktantermek, a könyvtár, a tornaterem, a tornaszoba, a gyógytestnevelési/erőnléti terem, az ebédlő, a konyha, mosogató, tálaló, illemhelycsoportok, mosó, vasaló, szárító helyiségek, aula, többcélú helyiség − szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására −, udvar) közös használatra is kialakíthatóak.

A tanulók által használt helyiségek és felszerelések a kollégium feladatainak az ellátásához igénybe vehetők, amennyiben biztosított, hogy a kollégiumi nevelés teljes időszakában a tanulók igénybe tudják venni. A pénzügyi adatokat csak lebontva lehet meghatározni, mert az alapítványnak szükséges eldönteni, hogy milyen szolgáltatást igényelnek, hány fővel képzelik el.

A működtetés költségei több lábon szükséges, hogy álljanak. Az első az állami bevétel, a feladatnormatívát olyan szolgáltató, illetve szolgáltatás után lehet megigényelni, amely a tárgyévben jogerős működési engedéllyel rendelkezik és új szociális, gyermekjóléti szolgáltató, intézmény, hálózat, új ellátotti létszám, illetve új férőhely esetén, külön jogszabályban meghatározott kivételekkel befogadást nyert. Második pillér az alapítvány saját bevételi forrása, mely kiegészíti a költségvetést és ennek is meghatározott éves összegnek kell lennie. Ez származhat adományokból, saját tevékenységek után járó bevételekből, pályázati forrásokból. Harmadik pillér a térítési díj, melyet az egyes szolgáltatások igénybevétele után fizetni szükséges.

Számításainkat mindig az adott évre előírt állami költségvetés határozza meg. Jelenleg egy gyermeknek a nevelőszülőknél az éves kiadása 1,2 millió forintot jelent. Az integrált intézmények kialakításánál lehetőség van a költségek csökkentésére, hiszen olyan hatékony áthidaló működési megoldásokat lehet kialakítani, ami ezt eredményezheti. (munkavállalók járulékainak csökkentése, egy intézmény több szolgáltatást működtet lépcsőzetes kialakításban, élelmezés során közbeszerzés, nyári üdültetés bevétele) Ezekkel a feltételekkel elérhető lenne, hogy egy gyermeknek az éves ellátása némileg kevesebb, vagy ugyan annyiba kerüljön, mint jelen esetben a nevelőszülői hálózatban. Természetesen arra a szolgáltatásra is igény van, de a két féle ellátás kiegészítené egymást, és a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek nagyobb mozgási lehetőséget adna arra nézve, melyiket igényli adott esetekben a gyermek.

A programnak előnyei vannak a térségben, a fokozatosan bevezetésre kerülő szolgáltatások esetében a települések be tudnak kapcsolódni, megismerhetik az egyes szolgáltatásokat, és az igények találkoznak a szükségletekkel. (A szervezeti ábra jól megmutatja az egyes egységeket) Az sem elhanyagolható szempont, hogy olyan területet fog lefedni, ami a hátrányos helyzetű a térségben, munkalehetőséget is nyújt, képzések indulhatnak meg hatására a munkavállalók esetében. Minden befektetés növeli a helyi infrastruktúrát, ami szintén támogatottságot élvez, olyan pályázati forrásokat hozhat, ami felemelkedést idézhet elő gazdasági szempontból. Ezeket a projecteket a helyi önkormányzatok is támogatják, ami egy jó együttműködés alapjait fekteti le. Előnyt jelenthet abban is, hogy a térségben csökkenhet az elvándorlás, viszont növekedhet a gyermekvállalási kedv, hiszen a szükséglethez igazított ellátási formák alakulnak ki, munkahelyek teremtődnek. Következménye a programnak, hogy azokban a családokban ahol a kétkeresős családmodell alakult ki a munkahely elvesztésétől már nem kell tartani, hiszen ezeknek a szolgáltatásoknak köszönhetően mindenki talál áthidaló lehetőséget a gyermeke számára. A munkáltatók is szívesen alkalmaznak olyan munkavállalókat, akik biztosan tudják, hogy a gyermek ellátása biztosított.

Lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek és családok megőrizzék a mentális egészségüket, és ne kerüljenek krízis helyzetbe. A prevenció, amire a jelenlegi gyermek és ifjúsági feladatok irányulnak számos támogatottságot élveznek, hiszen a jövő nemzedékének minden olyan lehetőséget szükséges biztosítani, ami az egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlen. A deviancia, a kábítószer fogyasztási kedv, az értékek elcsúszása, a normák és szabályok áthágása lassan kezd olyan képet mutatni, mintha ez lenne számukra a normálállapot. Ennek következményeként ezek megelőzése kiemelt feladatnak tekinthető, így ebben a térségben is prioritást élvezhet. Az iskola utáni foglalkozások mind a prevenciót szorgalmaznák, segítenék, és a család is bizton tudhatja, hogy gyermeke megfelelő és tartalmas ellátásban részesül.

Az intézmény szempontjából fontos az intézményközpontúság, vizsgálni szükséges a szociális rászorultságot és figyelembe venni a jövedelmi viszonyokat ahhoz, hogy a családi pénztár ne terhelődjön meg. Ennek támogatására, kiegészítésére szolgálna a másik két láb bevétele, illetve a számos pályázati lehetőség.

A fogyatékos gyermekek mindennapos napközbeni ellátása a szülőknek akár napi 24 órát is igénybe vehet. Fontos számukra, hogy minél előbbi életszakaszban megkezdődjön a gyermekek fejlesztése. A foglalkozások elérését lehetővé szükséges tenni számukra, méghozzá a lakóhelyhez legközelebbi intézményben. Az intézményünk ezeket a lehetőségeket biztosítaná számukra.

Azokban az országokban ahol a fejlesztést korai életszakaszban kezdték meg a társdalom hasznot nyerhet, a költségek csökkenhetnek, az állapot javulás a másodlagos problémákat is csökkenti. (egészségügyi ellátás, gyógypedagógiai ellátás, szociális szolgáltatások)

A kollégium létrehozásával lehetőséget kapnak a családok az egészséges életvitel kialakítására, a gyermekeiktől nem kell elszakadnia szülőknek. A gyerekek fejlődése minden szempontból kielégítő, kontroll alá kerülnek, és a szakemberek segítségével a védelembe vett gyerekek visszakerülnek a családi környezetbe. Fontos szempont a munka során, hogy se a gyermek, se a szülő ne azt érezze, hogy elválasztották őket egymástól, hanem mint egyfajta segítő formára tekintsenek a munka során.

A gyerekek a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítják a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi élethez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket, az alapvető erkölcsi normákat. Képessé válnak az egészséges és kulturált életmód kialakítására. Valóságos társadalomképet kapnak, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére alkalmassá válnak. Ezek segítségével tudnak majd hasznos tagjaivá válni családjuknak, környezetüknek egyaránt.

A családi kapcsolatok erősítése jelen korunkban elengedhetetlen, hiszen értékvesztés és elcsúszást figyelhetünk meg. Fontos a szerepek megfelelő vállalása, hiszen gyermekeink ezt a mintát fogják követni a saját családi életükben. A nehéz társadalmi és gazdasági helyzetben lényeges, hogy merjünk beszélni a problémákról, és közösen találjunk megoldási módokat a kezelésre.