Máriakéméndi Gyertyaláng Gyermekfalu Alapítvány

Megközelíthetősége: Máriakéménd Baranya megye dél-keleti részén található a Baranyai dombság területén. Azonos távolságra fekszik Pécstől és Mohácstól. A község a két várost összekötő 57-es számú főútvonaltól 4 km távolságra helyezkedik el a Szederkényt Pécsváraddal összekötő út mellett.

2.) A település története, emlékhelyek, műemlékek

Máriakéménd területén az 1960-as években régészeti ásatások folytak, melynek során a 200-as évekből származó leleteket találtak.

A községről az első írásos emlékek 1015-ből származnak, ezek szerint I. István a pécsváradi bencés kolostor fennhatósága alá rendel 41 falut, ezek között szerepel Kéménd is.

Akkoriban a községhez tartozó Váralján malomipar fejlődött. Az itt élő jobbágyság szabad volt, a gabonatermesztés és az állattenyésztés mellett a bortermelés is jellemző volt.

1526-ban a mohácsi csatavesztés megpecsételte Kéménd sorsát, a szabadcsapatok rablása elpusztította a települést. Az 1530-as években a török birodalomhoz csatolták.

1720-41 között történt a németek betelepítése. Ezt követően a község gyors fejlődésnek indult, új házakat, istállókat építettek.

A falu lakosságának csupán 1/3 része volt magyar származású. A Fő utca a gazdag német parasztok, a Templom utca, Horváth utca, Kossuth utca a szegényebb magyar és német lakosok lakóhelye volt.

A település neve Kéméndről Máriakéméndre változott, melynek története a következő:

1740-ben az akkor még Kéménd nevű falutól 800 m távolságra, a régi török temető területén öt falubeli kislány füvet szedett. Egyszerre feltűnt nekik, hogy egy megsüppedt sírból csillogó kép emelkedik ki: Szűz Mária képe, karján a kis Jézussal.

Az esemény híre elterjedt a környéken és püspöki tiltás ellenére egyre növekedett az oda látogató zarándokok száma, Kéménd lakosai pedig plébániáért folyamodtak.

1746-ban kezdték meg a kizárólag a zarándokok által gyűjtött adományokból a régi kápolna helyén egy új nagy templom építését.

A templomot 1754. december 8-án, Mária mennybemenetelének ünnepén szentelték fel, de a tervbe vett két tornyot már nem sikerült megépíteni.

1773-ban XIV. Kelemen pápa teljes búcsút adott a templomnak az augusztus 15-i Mária-ünnep tiszteletére.

A gótikus stílusban épült, műemlék templomot ma is zarándokok ezrei keresik fel az egyházi Mária-ünnepek idején.

A XIX. a században kezdődött meg a településen az erdők kiirtása, a föld feltörése, az állattartás megerősödése, valamint a nagyarányú szőlőtelepítés, aminek következménye volt a pincesor építése. Erről egy 1910-es feljegyzés szerint a következőket olvashatjuk: „Több a présház, mint a lakóépület.”

Az első világháborúban a falu férfi lakosságának nagy részét besorozták katonának, többségük odaveszett. Róluk a falu népe 1938-ban emlékmű avatásával emlékezett meg, mely a templom egyik oldalirányú szárnyán található és Zsolnay kerámiák díszítik.

1947-ben megkezdődött a németajkú lakosok kitelepítése. Ezzel egy időben történt a felvidéki lakosság betelepítése és családok érkeztek az Alföld különböző vidékeiről is.

A hatvanas évektől a rendszerváltozásig, a tanácsrendszer idején a település a szomszédos Szederkény község árnyékában vegetált társközségként.

1992-ben a községen önálló jegyzőség alakult, ettől kezdődően a település látványos fejlődésnek indult.

A község egyik nevezetessége az egyedülállóan szép Pincesor, mely 2,5 km hosszúságban húzódik a község keleti oldalát övező dombokon. A közel 150 présház többsége eredeti formájában látható. Mivel a község kiváló mezőgazdasági adottságokkal, jó termőtalajjal rendelkezik, évszázadok óta nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek és borkultúrának.

A község tagja a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút-nak, melynek révén a borturizmus fellendülését reméli.

A község építészeti kultúrájának alapjait nagyrészt a múlt században épült sváb parasztházak alkotják, melyek közül jó néhány eredeti formájában még ma is megtalálható. A házakhoz tágas udvarok, nagy gazdasági épületek és kertek tartoznak.

A községben negyedévente jelenik meg a "Máriakéménd" című folyóirat, melynek kiadója az önkormányzat.

Emlékhelyek:

I. és II. világháborús emlékművek a község belterületén található Szent Márton templom oldalfalán találhatók. Az I. világháborúban elesett katonák emlékműve 1938-ban épült, Zsolnay kerámiák díszítik. A II. világháborúban elesettek emlékét az 1993-ban készült emlékmű őrzi.

A 2000-ben létrehozott Falumúzeum a település történetét és a német kisebbség mindennapjai során használt tárgyi eszközöket mutatja be.

Műemlék:

A községtől 1 km távolságra található gótikus stílusú Kegytemplom 1746 és 1754 között épült. 1671-ben alakították át mai formájára, melybe a barokk stílus jegyei is felfedezhetők. A műemlék épület a községtől kb. 2 km távolságra, szép környezetben található.

3.) A település infrastruktúrája, intézmények, szolgáltatások

A község infrastruktúrája szinte teljes egészében kiépített, kizárólag a szennyvízhálózat hiányzik. Az utak szilárd burkolattal ellátottak.

Az óvodába összevont csoportban két óvónő felügyelete mellett 18 gyerek jár.

Az óvodások étkeztetését ellátó Napközi otthon az idősek szociális étkeztetését is biztosítja. A konyhában 50 személyre főznek.

Versend-Máriakéménd Községek Körjegyzősége Versendi székhellyel működik, de Máriakéménden is megmaradt a hivatal, ahol két köztisztviselő intézi az önkormányzat ügyeit.

A Művelődési Ház működtetését az önkormányzat hivatala végzi. A 200 fő befogadására alkalmas, nagyméretű színpaddal rendelkező intézményben kerül sor a községi rendezvényekre, kulturális programokra, zenés mulatságokra.

A könyvtár a közösségi csoportok, elsősorban a fiatalok találkozóhelye, akik itt töltik el szabadidejüket filmek nézésével, társasjátékkal, zenehallgatással.

Az egészségügyi ellátást egy szederkényi háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosítja, akik hetente egy alkalommal rendelnek Máriakéménden.

A kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatást a községben működő három vegyesbolt és két vendéglátóhely biztosítja.

4.) Társadalmi szerveződések, vállalkozások

A polgármester tiszteletdíjasként látja el feladatát.

A képviselőtestület havonta ülésezik. Bizottságai nincsenek.

A Német Kisebbségi Önkormányzat 2002-ben alakult. Céljai között elsősorban kulturális programok szervezése szerepel, kiemelten támogatja az olyan programokat, melyek a helyi német kisebbség hagyományainak megőrzését célozzák.

Máriakéméndi Iskoláért Közalapítvány: működésének célja az iskola és óvoda eszközfejlesztése, a tanulók és óvodások részére programok szervezése, tehetséges tanulók támogatása.

Írott Kert Közalapítvány: elsődleges feladata a könyvtár állománygyarapítása, közösségi kulturális rendezvények szervezése.

Máriakéméndi Hagyományőrző Egyesület: a német nemzetiség hagyományainak őrzésére, a fellelhető tárgyak összegyűjtésére vállalkozott. Jelentős szerepet játszott a Falumúzeum létrehozásában.

Máriakéméndi Gyertyaláng Gyermekfalu Alapítvány: gyermek- és családközpontú programok és gyermekvédelmi intézmények működtetése. Jelenleg három projektje van életben: Családok Átmeneti Otthona, 1615. sz. Assisi Szt. Ferenc Cserkészcsapat, Taizé-i imakör.

5.) Eredmények

Kiépült a gázvezeték és a telefonrendszer. Elkészült a bitumenes sportpálya. Összekötő út épült a Templom utca és a Rákóczi utca között. Lakossági összefogással játszótér épült. A Rákóczi utca egy szakaszán új járda készült. Megnyílt a könyvtár, melyben informatikai központot is sikerült kialakítani. A Pincesorba vezető földút helyén betonút épült és elkészült a villamosítás is. Az önkormányzat felújította a Művelődési Házat, folyamatosan korszerűsítette az iskola épületét. Idősek Klubja és Ifjúsági Klub alakult, melyeknek helyiséget is tudtunk biztosítani. Az elmúlt tíz év során sikerült felújítani és korszerűsíteni a szolgálati lakásokat. Megtörtént a ravatalozó felújítása, a Polgármesteri Hivatalban elkészült az új házasságkötő terem és az épület homlokzatát is sikerült felújítani. Az évek során, több szakaszban elkészült a vízrendezés, a kritikus helyeken sikerült burkolt árkokat kialakítani. A Széchenyi téren millenniumi emlékpark került kialakításra. 2000-ben megnyílt a község történelmét és tárgyi emlékeit bemutató Falumúzeum.

A község lakóinak száma az elmúlt 10 év során kis mértékben, de folyamatosan emelkedik. A fiatalok közül egyre többen itt kívánnak letelepedni, nincsenek üresen álló, gazdátlan épületek.

6.) A jövő

Az önkormányzat legjelentősebb feladata a szennyvízcsatorna megépítése. Hosszú távú céljai között szerepel a Pincesor fejlesztése, melytől a falusi turizmus fellendülését reméli.

Fényképek

Az I. és II. világháborús emlékművek

A Kegytemplom

Falumúzeum

Jellegzetes német parasztház a Rákóczi utcában

Szent Flórián szobra